végre kicsit többet dolgozok...

Ha az egész hetet veszem,akkor elmondhatom,hogy végre megdolgoztam a pénzemért.Nem szakadtam meg,de legalább már többet csináltam.Hétfő-kedd-szerda ovi,tegnap őszintén szólva fogalmam sincs,na ez van,ha az adott nap eseményei törlik a még nem véglegesen tárolt Mb-okat:)Ma végre dolgozhattam egy kicsit az iskolásokkal és ha minden jól megy,bekönyörgöm magam az iskolások spanyol óráira...mennyire jó lenne:)Najó azért ezt még fontolgatni kell,de jó buli lenne.És jövő héten megint nem kell költenem pénzt kajára,mert egész héten az ovisokkal meg a sulisokkal leszek és a menzán eszek.Jól megy a spórolás Párizsra:)
A délután másik felét az irodában töltöttem,nyelvtanoztam stb. szürke ég meg minden,de egyszer csak felragyogott a napocska,mert megjelent a "pulzusszaporító" srác az irodában...pedig már pont kezdett eltűnni a köd a fejemből a francba...pont ma jutott eszembe megint a nagy kérdés,hogy mikor látom legközelebb,erre megjelent.
BOSZORKÁNY VAGYOK,RETTEGJETEK!!!! :) :)

Erről jut eszembe, hallották, mikor egyszer felszisszentem,hogy a franc egye meg(elszúrtam a tuti igeragozós táblázatomat) és megkérdezték,hogy ez mi?Élvezettel meséltem nekik a történelemről és,hogy miként szerepel az ő nemzetük neve a káromkodási készletünkben(de ha jól tudom,nemcsak a magyarokéban)...direkt utánanéztem most is a neten,hogy jót mondtam-e és igen,de találtam egy nagyon elmés írást(csucsuka.blog.hu),amit megosztanék veletek is,íme a fejtágítás:

A "Húzz a francba" jelentése ugyanis: mérhetetlen kínok közt szenvedve dögöljél meg. Az értelmetlennek ható "franc" ti. az ún. francia kórra utal. Ami nem más mint a szifilisz (vérbaj; nápolyi betegség stb.) Ez a betegség a szólás keletkezése előtt nem sokkal került át a virgonc (főleg spanyol és francia) tengerészek jóvoltából Amerikából Európába. Mivel az európai ember szervezete teljesen készületlen volt a szifilisszel szemben (akár az indiánoké a náthára: valamit valamiért), az akkor még* valósággal szétrombolta az embert.

A szeméremtesten kezdődő karfiolszerű gennyes hólyagok végül elborították az egész testet, melynek tulajdonosa addigra már ideggörcsökkel kínlódott, a fájdalomtól bekattant: végül testileg-lelkileg szétzabálta ez a féreg: a "franc", igen, az.

*a 17. századtól kezdve az emberek aztán fokozatosan hozzászocializálódtak a vérbajhoz. Így az a 20. századra már egy nagyon lassú lefolyású betegséggé vált ugyebár, amellyel egész jól el lehetett éldegélni. Jó, a tököd végül az évek alatt egy karfiollá burjánzott, de évtizedekig tartotta magát a beteg.

Azért mégis vidáman zárnám ezt a bejegyzést,egy képpel az oviból,az egyik közös művel,amin az én kezem nyoma is rajt van:) :









Majdnem elfelejtettem:nem kell sajnálni a kisembereket,hogy feleszem előlük a kaját a menzán,mondjuk dupla adag zöldséget veszek mindig,de mást sem hallani ezektől,hogy je n'aime pas ca brühühü(zsö nempá szá),azaz nem szeretem brühühü...annyi kaját öntünk a szemétbe...ezek meg csoda,hogy nem halnak éhen naponta...jó mondjuk az uzsiig kihúzzák,amikor lekváros kenyeret vagy nutellás gofrit kapnak...azt persze j'aime(zsem) bien - nagyon szeretem.Mi is ennyire finnyás kis "dögök" voltunk?:)