El sem hiszem,de tegnap éjfélig filozofálgattam kedves lakótársammal,kultúráról,vallásról,szokásokról és végre elérkeztünk arra a pontra,hogy láttam a fényt a szemeiben,hogy elfogadta vagy legalábbis megértette az én látásmódomat is a dolgokkal kapcsolatban.Ugyanis mint már írtam valahol ő az a művészlélek fajta,én meg nagyon nem.Sőt...ha vmitől akkor pont a művészlélek hippi kategória az,amitől általában kiráz a hideg.De nevelhető a gyerek,persze én is változok...mindenesetre elég jól eldumálgattunk,persze megint kibukott az a bizonyos dolog,hogy többet tudtam pl a francia irodalomról,mint ő,nade ez van.
Új lány jött az irodába Nantes-ból,a neve Ellen és 1 hónapig marad itt...ahogy elnézem nap mint nap,könyvelésben überelhetetlen.Senkit nem ismer Noyant-ban,csak a nagymamáját,úgyhogy én leszek a hős -persze ez csak egy újabb indok,hogy csillogtassam kulináris tálentumomat:)- ,aki rendez egy amolyan üdvüzlünk vacsorát,ahol megismerhet pár embert.Igazából átérzem a helyzetét és tudjátok van az a dolog,hogy ha kapsz valamit,akkor ha vissza nem tudod adni,add tovább.Engem is nagyon jól fogadtak és nem volt nehéz barátkozni,mert nagyon nyitott volt mindenki.Persze ehhez kellett az is,hogy én is közvetlen legyek...Ellen viszont nem igazán az a fajta,ő az a "csendben szenvedő" ember,ha mi nem kérdezzük,akkor nagyon nem mond semmit.Félreértés ne legyen,nem akarom ráerőltetni a dolgokat,megkérdeztem,hogy mit szólna egy ilyen vacsorához : nagyon meglepődött és örült.Azért az mégsem járja,hogy lehet csak 1 hónapig van itt,de addig ne legyen senki,akihez fordulhat...
...és itt a nagy dilemma...múltkor szerencsésen elvitt 80 €-t a nagy vacsora,mert eszközöket is kellett vennem,nemcsak a kaját...mert ok felszerelt a konyha,de pl fokhagymanyomó nem volt,pedig az kell kell kell.Szóval most spórolós időszak van,azért is,hogy otthon költhessek karácsonykor,mint az őrült+hát Párizsra is kell félretenni...
szóval még nem sikerült eldönteni,hogy vmi csokis-banános csodát csinnáljak desszertnek vagy almás-gesztenyés-tejszínes csodát...csak egyet lehet a kis költségvetés miatt...mindkettő mennyei és képtelen vagyok dönteni...
mellesleg a szembeszomszédunk meghívott minket egy bretagne-i crep vacsorára,amit már ettem Julie-éknél és tulajdonképpen egy palacsintaszerű lapra pakolnak gépsonkát,sajtot, paradicsomszószt és egy tükörtojást,aztán összehajtogatják.Finom nagyon:)
2009. november 26., csütörtök
2009. november 24., kedd
egy új szenvedély:)
Rájöttem,hogy nem csak jó vagyok benne(mert valahogy mindig sikerült tökéletest alkotni:),de szeretek is főzni.Tegnap már beszereztem egy komplett Jamie Oliver és Nigella sorozatot és úúú meg akarom csinálni azokat a kajákat is...hála az égnek a sütik is mindig jól sikerülnek,amiknél többnyire csak osztom az észt az itteni fiataloknak az ifiklubban...mondjuk elég sokat kell magyarázni,mert egy tojást nem tudnak feltörni...namost szombaton délután van ez a program és ha előtte pénteken a szokásos partytime van Julievel,akkor lásd az eredményt:
oh igen,itt látható a totál fáradt,szétwaxozott fejű lányka,akinek még azt is meg kell mutatni,hogy kell vágni a vajat...mert mikor mondtam,hogy ennyi meg ennyi kellene,akkor csak néztek,hogy most mi van,hogy van és amúgy is mit akarsz???
persze mondhatni adni kellett a ritmust folyamatosan,hogy kicsit több kraft és speed,különben soha nem végzünk...igen gályáztattam mindenkit,akit csak lehetett,de komolyan veszem a küldetést itt is,nemcsak a kis prezentációkban...és olyan jó brownie,köv héten kókuszkocka sikerült,hogy a kókuszkockát,ha sírva is de megtanulták a többiek is kimondani az egész klubban:)
oh igen,itt látható a totál fáradt,szétwaxozott fejű lányka,akinek még azt is meg kell mutatni,hogy kell vágni a vajat...mert mikor mondtam,hogy ennyi meg ennyi kellene,akkor csak néztek,hogy most mi van,hogy van és amúgy is mit akarsz???
persze mondhatni adni kellett a ritmust folyamatosan,hogy kicsit több kraft és speed,különben soha nem végzünk...igen gályáztattam mindenkit,akit csak lehetett,de komolyan veszem a küldetést itt is,nemcsak a kis prezentációkban...és olyan jó brownie,köv héten kókuszkocka sikerült,hogy a kókuszkockát,ha sírva is de megtanulták a többiek is kimondani az egész klubban:)
húúú már egy hete nem írtam...
...szóval elég nehéz összekaparni az emlékeket,de azért megpróbálom...bár már megkaptam azt is egy kedves ismerőstől,hogy azért felejtek el mindent,mert itt eliszom az agyam...mondhatnám,hogy nem igaz,de sajnos de.Viszont nem én tehetek róla,az élet itt ezzel jár.Az,hogy hetente 3-4x esténként összeültünk megint és mindig volt valami alkohol(nem sok,de úgy látszik kevés a pici agysejt és azt is pusztítom így),szerdán meg elmentünk Angers-ba egy kávéházi vitaműsort megnézni,ott meg hozták az ingyen kaját(megszerettem az olivabogyót!!!) és az ingyen borokat,megjegyzem ez sem volt pancsolt...a kávéház után szétváltunk Juliennel és ő ment vissza a füves barátaihoz(azt hittem megfulladok abban a lakásban) én meg 10kor beültem Julievel a New Moon-ra,hogy aztán utána együtt borzongjunk,mert eltévedtünk fél 1 körül a sötétben éjszaka a mellékutakon,köd is volt,meg egy régi elhagyatott háznál kötöttünk ki...mondtam is neki,hogy remélem nem akar kinyírni,mert most nagyon úgy fest a helyzet,mintha de:)
Vasárnap meghívott a szervezet igazgatója meg a felsége,hogy együnk náluk.Ezekután nem tudtam eldönteni már,hogy megint a sok alkohol tett be vagy a paella.Finom volt,nem arról van szó,de ha este nem kapok be egy fél kockacukrot a 3 csepp mentaolajjal,akkor tuti visszaköszönt volna minden.Szombaton is valami összejövetelen voltunk este,amit a helyi kézilabdásoknak rendeztek.Volt karaoke meg minden...
Összegezve a hetet,tegnap úgy döntöttem,hogy méregtelenítenem kell,mert szerda óta nem bírok úgy enni,hogy utána ne lenne hányingerem,úgyhogy már nem is nagyon kívánom a rendes kaját,legszívesebben csak zöldséget rágcsálnék egész nap...sztem én az a fajta kis mimóza vagyok,akinek hetente 1-2x bőven elég az alkohol,nem mintha nem imádnám ezeket,ha meglátok egy Anjou liliomot az üvegen vagy a Bourdeaux feliratot,akkor tudom,hogy az már rossz nem lehet:)De a muszáj nagy úr,kell egy kis szünet...
Vasárnap meghívott a szervezet igazgatója meg a felsége,hogy együnk náluk.Ezekután nem tudtam eldönteni már,hogy megint a sok alkohol tett be vagy a paella.Finom volt,nem arról van szó,de ha este nem kapok be egy fél kockacukrot a 3 csepp mentaolajjal,akkor tuti visszaköszönt volna minden.Szombaton is valami összejövetelen voltunk este,amit a helyi kézilabdásoknak rendeztek.Volt karaoke meg minden...
Összegezve a hetet,tegnap úgy döntöttem,hogy méregtelenítenem kell,mert szerda óta nem bírok úgy enni,hogy utána ne lenne hányingerem,úgyhogy már nem is nagyon kívánom a rendes kaját,legszívesebben csak zöldséget rágcsálnék egész nap...sztem én az a fajta kis mimóza vagyok,akinek hetente 1-2x bőven elég az alkohol,nem mintha nem imádnám ezeket,ha meglátok egy Anjou liliomot az üvegen vagy a Bourdeaux feliratot,akkor tudom,hogy az már rossz nem lehet:)De a muszáj nagy úr,kell egy kis szünet...
2009. november 17., kedd
2009. november 16., hétfő
az ifiklub és a szombati vacsora visszhangja...
Kicsit részletesebben is írnék erről az ifiklubról,bár már képen láthattatok belőle valamit(Maximos kép) :
van egy helyes kis terem,ahol 10+ korosztály összegyűlhet és internezethet+billiárd,darts,csocsó,egy rakat társas- és kártyajáték várja őket.Vannak hangszerek is,ha valaki erőlködni vagy gyakorolni szeretne.Emellett van 2-3 srác,akik tanítják a kisebbeket zsonglörködni,ehhez is sok eszköz áll rendelkezésre+barkácsolhatnak ezt-azt+ vannak (szerintem) szuper könyvek,de még senkit nem láttam olvasni:)Összevetve szerintem király hely,oké itt nem ihatsz alkoholt,de ha pl megkéred Mannit,hogy csináljon egy isteni forrócsokit,kávét,teát,akkor ugrik :)
Kitaláltam magamnak egy személyes projektet is,aminek nagyon örült a vezetőség is és szabad kezet kapok mindenhez.Mivel úgyis tanítom sütni is a kölyköket,ezért gondoltam mindig más nemzet kajáját csináljuk,amihez én a hétközben készítek egy kis beszámolót képekkel,rajzokkal,térképpel meg mindennel,hogy tanuljanak egy kis kultúrát a gyökszik(szeretem őket,de na),mert Fro-on kívül nagyon fogalmuk sincs,hogy mi van a nagyvilágban.Ha még csak a kisebbek lennének így,de a felnőttek sem(sőt mint az már kiderült én többet tudok a francia kultúráról,történelemről,mint ők)...de én most megváltom a világot:)
Most szombatra Magyarországról csinálok bemutatót és ugyan nem tradícionálisan magyar süti,de az én anyukám receptje,úgyhogy több,mint tökéletes lesz a kókuszhabos szelet.
Ma Julie odajött hozzám az irodában,hogy tök "rosszul" volt a kaja után,mert neki ez túl zsíros(persze mondtam neki,hogy ezt egy echte magyar meg sem érezte volna,mégcsak nem is pecsenye volt,hanem csirke...),DE ha nem gond nagyon szívesen jönne ma bepusztítani a maradékot:):):)Közöltem vele,hogy sajna csak süti maradt,így járt,de arra is felcsillant a szeme:)
Amikor megérkeztem az irodába,akkor persze már híre ment a vacsinak,úgyhogy hozták a papírokat jegyzetelni a recepteket...muhahaha még a végén jó háziasszony lesz belőlem!!!!
van egy helyes kis terem,ahol 10+ korosztály összegyűlhet és internezethet+billiárd,darts,csocsó,egy rakat társas- és kártyajáték várja őket.Vannak hangszerek is,ha valaki erőlködni vagy gyakorolni szeretne.Emellett van 2-3 srác,akik tanítják a kisebbeket zsonglörködni,ehhez is sok eszköz áll rendelkezésre+barkácsolhatnak ezt-azt+ vannak (szerintem) szuper könyvek,de még senkit nem láttam olvasni:)Összevetve szerintem király hely,oké itt nem ihatsz alkoholt,de ha pl megkéred Mannit,hogy csináljon egy isteni forrócsokit,kávét,teát,akkor ugrik :)
Kitaláltam magamnak egy személyes projektet is,aminek nagyon örült a vezetőség is és szabad kezet kapok mindenhez.Mivel úgyis tanítom sütni is a kölyköket,ezért gondoltam mindig más nemzet kajáját csináljuk,amihez én a hétközben készítek egy kis beszámolót képekkel,rajzokkal,térképpel meg mindennel,hogy tanuljanak egy kis kultúrát a gyökszik(szeretem őket,de na),mert Fro-on kívül nagyon fogalmuk sincs,hogy mi van a nagyvilágban.Ha még csak a kisebbek lennének így,de a felnőttek sem(sőt mint az már kiderült én többet tudok a francia kultúráról,történelemről,mint ők)...de én most megváltom a világot:)
Most szombatra Magyarországról csinálok bemutatót és ugyan nem tradícionálisan magyar süti,de az én anyukám receptje,úgyhogy több,mint tökéletes lesz a kókuszhabos szelet.
Ma Julie odajött hozzám az irodában,hogy tök "rosszul" volt a kaja után,mert neki ez túl zsíros(persze mondtam neki,hogy ezt egy echte magyar meg sem érezte volna,mégcsak nem is pecsenye volt,hanem csirke...),DE ha nem gond nagyon szívesen jönne ma bepusztítani a maradékot:):):)Közöltem vele,hogy sajna csak süti maradt,így járt,de arra is felcsillant a szeme:)
Amikor megérkeztem az irodába,akkor persze már híre ment a vacsinak,úgyhogy hozták a papírokat jegyzetelni a recepteket...muhahaha még a végén jó háziasszony lesz belőlem!!!!
a hétvége...
Igen,elérkeztünk a péntekhez...kicsit zsúfolt volt a nap,mert napközben ugye az irodában intézkedtünk a 2010es ifjúsági találkozó(franciák-németek-magyarok) ügyében,utána elmentünk vásárolni Julievel,mert szombatra egy nagy vacsorát ígértem,aztán 20.00tól 23.00-ig a helyi ifjúsági klubban voltam,nagyrészt feladat nélkül,csak ismerkedés,meg szenvedés a zsonglőrködéssel:)Utána siettem haza,mert olyan sütit terveztem,aminek egy napig állnia kell a hűtőben,szóval a buli előtt még gyors össze kellett azt is dobni,ami azt jelenti,hogy fél 1kor neki is állhattam átöltözni:)A buli jó volt,kezdem már megtanulni(de élvezni még annyira nem) a francia slágerzenéket.
Másnap reggel 10re haza is kerültem és kezdhettem takarítani most vagy soha alapon,mivel délután megint az ifi klubban dolgoztam,ahol most már volt feladat is: a fiatalokkal brownie-t csináltunk és forró csokit.Utána megint siettem haza,hogy nekiálljak a többi fogásnak.
1.Angol előétel volt: vékony sonkaszeletbe csomagolt bacon(mindkettő megpirítva persze) főtt sárgarépa és borsó körettel.
2.A főfogás abból állt,hogy 2 egész csirkét betoltam a sütőbe,az egyik atom fokhagymás volt,a másik meg tárkonyos-vajas.Ehhez előbb megfőzött,utána olajban sütött petrezselymes krumplit kaptak.
3.Az előző nap elkészített desszert pedig : banános,mascarpones,joghurtos torta.
És olyat láttam,amit még itt eddig nem tapasztaltam...addig nem hagyták abba a kajálást,míg el nem jutottak odáig,hogy akkor gombolkozzunk ki,mert nincs hely már:)Namost náluk tényleg megvannak azok a bizonyos adagok,amiket be szoktak tartani,de most nem jött ez össze,szabályosan zabáltak.Szerintem is jó volt:)Utána pedig mindenki elterült a kanapékon és büfiversenyt rendeztek:)Éjfélig maradtak kb,én utána úgy hullottam az ágyba,hogy kialudtam a 12 órát vasárnap rendesen...
...persze utána egész nap mosogathattam meg takaríthattam,meg persze a tanulás,mert elhatároztam,hogy minden nap lefordítok egy francia cikket,hogy szokjam a mondatösszetételt,meg tanuljak új szavakat.Innen tudom,hogy a franciáknál ugyanolyan bizalmatlanság van az oltással,mint otthon,de itt még az is tetézi a dolgokat,hogy pont a terheseknek,meg frissenszülteknek nincs még oltás,mert a rendes vakcina az vmi tuti hatóanyaggal fel van turbózva,amit ez a kategória nem kaphat meg.Jó,nem?
Másnap reggel 10re haza is kerültem és kezdhettem takarítani most vagy soha alapon,mivel délután megint az ifi klubban dolgoztam,ahol most már volt feladat is: a fiatalokkal brownie-t csináltunk és forró csokit.Utána megint siettem haza,hogy nekiálljak a többi fogásnak.
1.Angol előétel volt: vékony sonkaszeletbe csomagolt bacon(mindkettő megpirítva persze) főtt sárgarépa és borsó körettel.
2.A főfogás abból állt,hogy 2 egész csirkét betoltam a sütőbe,az egyik atom fokhagymás volt,a másik meg tárkonyos-vajas.Ehhez előbb megfőzött,utána olajban sütött petrezselymes krumplit kaptak.
3.Az előző nap elkészített desszert pedig : banános,mascarpones,joghurtos torta.
És olyat láttam,amit még itt eddig nem tapasztaltam...addig nem hagyták abba a kajálást,míg el nem jutottak odáig,hogy akkor gombolkozzunk ki,mert nincs hely már:)Namost náluk tényleg megvannak azok a bizonyos adagok,amiket be szoktak tartani,de most nem jött ez össze,szabályosan zabáltak.Szerintem is jó volt:)Utána pedig mindenki elterült a kanapékon és büfiversenyt rendeztek:)Éjfélig maradtak kb,én utána úgy hullottam az ágyba,hogy kialudtam a 12 órát vasárnap rendesen...
...persze utána egész nap mosogathattam meg takaríthattam,meg persze a tanulás,mert elhatároztam,hogy minden nap lefordítok egy francia cikket,hogy szokjam a mondatösszetételt,meg tanuljak új szavakat.Innen tudom,hogy a franciáknál ugyanolyan bizalmatlanság van az oltással,mint otthon,de itt még az is tetézi a dolgokat,hogy pont a terheseknek,meg frissenszülteknek nincs még oltás,mert a rendes vakcina az vmi tuti hatóanyaggal fel van turbózva,amit ez a kategória nem kaphat meg.Jó,nem?
nov. 9-12.
A múlt hét elég gyorsan elment,nem eseménytelenül,de egyszerűen úgy repültek a napok,hogy észre se vettem és már éjfél volt(10kor fekszek általában!)...Minden nap az iskolásokkal voltam déltől 2ig,azaz ügyeltem a menzán+amíg el nem kezdődtek a délutáni tanítások,addig ügyeltem az udvaron.
A menzáról annyit,hogy az ovisok az iskolásokhoz képest kultúráltan esznek.A nagyobbak egyszerűen mintha elfelejtenék,hogy nem toljuk le a kaja felét a tányérról,nem bénázunk a pohárral,hogy a víz fele az asztalon a már előbb kiöntött kajára menjen és sokuk nem tudja felvágni a húst.Az ovisoknak csak néha kellett segíteni 1-1 mütyürkének,de ezek totál szefósok vagy csak engem szivatnak,hogy körbejárjak mindenkit és addig is beszélhetnek velem...mert még mindig újdonság vagyok és imádják hogy valószínűleg hatalmas akcentussal próbálok normálisan beszélni.Mindig könyörögnek,hogy az ő asztalukhoz üljek,de hát egyszerre csak 1 helyen megy,de minden nap váltogatom a helyem.
Az udvaron szinte minddenki üveggolyóval játszik,csak néhányan fociznak vagy kosaraznak.El is csodálkoztam,hogy ennek itt ekkora kultusza van,ha összevesznek egy üveggolyón akkor megy az üvöltés,sírás meg minden.Most jut eszembe szerdán nemzeti ünnep volt :
November 11. : Fegyverszünet Napja (L' Armistice), az I. világháború befejezésének (1918) emlékére
Kedden este meghívtam Julie-t forrócsokizni(találtam egy isteni Jamie Oliver féle receptet rá),de aztán nem tudom,hogyan,de szállingóztak az emberek...senki nem szólt nekik,Julien otthon sem volt,Julie sem jelzett senkinek.Akkor Julie megígértette velem,hogy pénteken megint partytime:)
A menzáról annyit,hogy az ovisok az iskolásokhoz képest kultúráltan esznek.A nagyobbak egyszerűen mintha elfelejtenék,hogy nem toljuk le a kaja felét a tányérról,nem bénázunk a pohárral,hogy a víz fele az asztalon a már előbb kiöntött kajára menjen és sokuk nem tudja felvágni a húst.Az ovisoknak csak néha kellett segíteni 1-1 mütyürkének,de ezek totál szefósok vagy csak engem szivatnak,hogy körbejárjak mindenkit és addig is beszélhetnek velem...mert még mindig újdonság vagyok és imádják hogy valószínűleg hatalmas akcentussal próbálok normálisan beszélni.Mindig könyörögnek,hogy az ő asztalukhoz üljek,de hát egyszerre csak 1 helyen megy,de minden nap váltogatom a helyem.
Az udvaron szinte minddenki üveggolyóval játszik,csak néhányan fociznak vagy kosaraznak.El is csodálkoztam,hogy ennek itt ekkora kultusza van,ha összevesznek egy üveggolyón akkor megy az üvöltés,sírás meg minden.Most jut eszembe szerdán nemzeti ünnep volt :
November 11. : Fegyverszünet Napja (L' Armistice), az I. világháború befejezésének (1918) emlékére
Kedden este meghívtam Julie-t forrócsokizni(találtam egy isteni Jamie Oliver féle receptet rá),de aztán nem tudom,hogyan,de szállingóztak az emberek...senki nem szólt nekik,Julien otthon sem volt,Julie sem jelzett senkinek.Akkor Julie megígértette velem,hogy pénteken megint partytime:)
2009. november 8., vasárnap
Julie szülinapi partyja avagy kapjátok el a rózsaszín párducot:)
Szerintem Julie minden szülinapi bulija utáni másnap nekiáll tervezni a következő születésnapi buliját...:)Tegnap este olyan kicsit vetélkedőszerű volt az első 2 óra...ugyanis ahhoz,hogy megtaláljuk azt a helyet,amit Julie lefoglalt,különböző helyeken különböző feladatokat kellett megcsinálnunk.Mindezt éjszaka és beöltözve...nagyon jó jelmezek voltak Rambo,Top gun,Pocahontas,Lara Croft,Robin Hood,bajor fiúcska stb.Ráadásul kaptunk egy 1xhasználós fényképezőgépet és azzal kellett a feladatok állomásain képeket csinálnunk magunkról.Szép és vicces emlékek lesznek ezek neki. Nekem úgy volt,hogy vagy az oviból lesz gönc vagy elmegyünk Angersba venni valamit...mivel Julien csak úgy minden szó nélkül eltűnt 2 napra így egyikhez sem fértem hozzá(mellesleg munkába se jött és mindenki engem kérdezettm,hogy mi van),így gyorsan pár biztostűvel magamra böktem az egyik színes takaróhuzatot,hennás képek a szabadon maradt karra,pici pötty a homlokomra és máris indiai nő lettem.Ja és Julie volt a rózsaszín párduc...
A buli nagyon jó volt,Rambo és Gandalf sztriptízelt is:)Julien meg elég nagy tapló volt,mert elfogadta Julie meghívását,de végül nem jelent meg és neki se szólt egy szólt,hogy bocs mégsem,mert van egy koncert és most arra megyek.Namost a koncertet az ember nem előtte nap tudja meg,így simán mondhatott volna nemet is és spórol Julienek is...
a délutánhoz visszatérve : Nita pakolj össze és gyere,mert a szomszéd és a haverja is motorozik és tuti letámadnád a haverját is:)+ a helyi fodrászatban is L'oreal-lal dolgoznak,mint ti:)
A buli nagyon jó volt,Rambo és Gandalf sztriptízelt is:)Julien meg elég nagy tapló volt,mert elfogadta Julie meghívását,de végül nem jelent meg és neki se szólt egy szólt,hogy bocs mégsem,mert van egy koncert és most arra megyek.Namost a koncertet az ember nem előtte nap tudja meg,így simán mondhatott volna nemet is és spórol Julienek is...
a délutánhoz visszatérve : Nita pakolj össze és gyere,mert a szomszéd és a haverja is motorozik és tuti letámadnád a haverját is:)+ a helyi fodrászatban is L'oreal-lal dolgoznak,mint ti:)
persze minden helynek megvan a maga nevezetessége:)
ez már nem Noyant(nojan),hanem Bois(boá),de sok noyanti jár ide horgászni és egyéb dolgokkal elütni az idejét *tegnap nagy esemény volt itt,ugyanis évente ilyenkor mindig lecsapolják ezt a halastavat és ilyenkor kisebb banzáj van,még a polgármesterünk is eljött
szóval ez itt a környékbelieknek közkedvelt tó...
...amiben ilyen nagy,"hozzájuk nem nyúlnék" típusú halak úszkálnak
*erről az oldalról nézve pedig megérthetjük,hogy miért találják az emberek éppen megfelelőnek ezt a helyet a másik főtevékenységre,amit itt űznek...ennek a helynek hivatalosan is az a neve,hogy "a szerelem bölcsője"ha valaki nem értené,akkor hasonlattal élnék:ez a hely itt olyan,mint a dugósparkoló khmm kilátó Pécsen
még egy kis Noyant
a kép kettős mondanivalója:itt minden sarkon van egy körforgalom,ott is,ahol nem lenne indokolt...az az épület a színes ceruzás kerítéssel az ovi
nagyon jellemző itt a zsalugáter használata,ami bájossá teszi az épületeket
és itt van a polgármesteri hivatal,az épület felső szintjén pedig a fogadó szervezetem irodája
2009. november 7., szombat
samedi (szombat)
Koradélután rávettem magam,hogy kimerészkedjek a meleg szobácskámból a hideg utcára és csináltam pár képet:
Itt lakom rue d'Alexandrire(asszem) 24.
helyes kis park a német-francia emlékművel
az általános iskola (szerdánként itt vannak az ovisok is)
Itt is fogok dolgozni heti 2x,fiatalok járhatnak ide,van csocsó,billiárd,darts,gitárok stb.
Ja és ő Maxim:)Aranyos,jó fej és sokat segít.
van ilyen izé pálya is,ti biztos tudjátok a nevét...de itt is több leheteőség van a fiataloknak,mert tudnak gördeszkázni is,több rámpa áll rendelkezésükre és kosárlabda-palánkok is vannak vagy ha csak el akarnak vonulni kicsit a külvilágtól,elég nagy ez arra is...szuper hely...
2009. november 6., péntek
Ellie
Na itt van az édes,de mocskos szájú drága tündérke,Ellie...temészetesen egy újabb nagy mű,mösziő és mádám pátát utazik a kanálbuszon,a kölyök valahol leesett,csak a lába maradt ott:)
Ja az nem is a lába...
végre kicsit többet dolgozok...
Ha az egész hetet veszem,akkor elmondhatom,hogy végre megdolgoztam a pénzemért.Nem szakadtam meg,de legalább már többet csináltam.Hétfő-kedd-szerda ovi,tegnap őszintén szólva fogalmam sincs,na ez van,ha az adott nap eseményei törlik a még nem véglegesen tárolt Mb-okat:)Ma végre dolgozhattam egy kicsit az iskolásokkal és ha minden jól megy,bekönyörgöm magam az iskolások spanyol óráira...mennyire jó lenne:)Najó azért ezt még fontolgatni kell,de jó buli lenne.És jövő héten megint nem kell költenem pénzt kajára,mert egész héten az ovisokkal meg a sulisokkal leszek és a menzán eszek.Jól megy a spórolás Párizsra:)
A délután másik felét az irodában töltöttem,nyelvtanoztam stb. szürke ég meg minden,de egyszer csak felragyogott a napocska,mert megjelent a "pulzusszaporító" srác az irodában...pedig már pont kezdett eltűnni a köd a fejemből a francba...pont ma jutott eszembe megint a nagy kérdés,hogy mikor látom legközelebb,erre megjelent.
BOSZORKÁNY VAGYOK,RETTEGJETEK!!!! :) :)
Erről jut eszembe, hallották, mikor egyszer felszisszentem,hogy a franc egye meg(elszúrtam a tuti igeragozós táblázatomat) és megkérdezték,hogy ez mi?Élvezettel meséltem nekik a történelemről és,hogy miként szerepel az ő nemzetük neve a káromkodási készletünkben(de ha jól tudom,nemcsak a magyarokéban)...direkt utánanéztem most is a neten,hogy jót mondtam-e és igen,de találtam egy nagyon elmés írást(csucsuka.blog.hu),amit megosztanék veletek is,íme a fejtágítás:
*a 17. századtól kezdve az emberek aztán fokozatosan hozzászocializálódtak a vérbajhoz. Így az a 20. századra már egy nagyon lassú lefolyású betegséggé vált ugyebár, amellyel egész jól el lehetett éldegélni. Jó, a tököd végül az évek alatt egy karfiollá burjánzott, de évtizedekig tartotta magát a beteg.
Azért mégis vidáman zárnám ezt a bejegyzést,egy képpel az oviból,az egyik közös művel,amin az én kezem nyoma is rajt van:) :
Majdnem elfelejtettem:nem kell sajnálni a kisembereket,hogy feleszem előlük a kaját a menzán,mondjuk dupla adag zöldséget veszek mindig,de mást sem hallani ezektől,hogy je n'aime pas ca brühühü(zsö nempá szá),azaz nem szeretem brühühü...annyi kaját öntünk a szemétbe...ezek meg csoda,hogy nem halnak éhen naponta...jó mondjuk az uzsiig kihúzzák,amikor lekváros kenyeret vagy nutellás gofrit kapnak...azt persze j'aime(zsem) bien - nagyon szeretem.Mi is ennyire finnyás kis "dögök" voltunk?:)
A délután másik felét az irodában töltöttem,nyelvtanoztam stb. szürke ég meg minden,de egyszer csak felragyogott a napocska,mert megjelent a "pulzusszaporító" srác az irodában...pedig már pont kezdett eltűnni a köd a fejemből a francba...pont ma jutott eszembe megint a nagy kérdés,hogy mikor látom legközelebb,erre megjelent.
BOSZORKÁNY VAGYOK,RETTEGJETEK!!!! :) :)
Erről jut eszembe, hallották, mikor egyszer felszisszentem,hogy a franc egye meg(elszúrtam a tuti igeragozós táblázatomat) és megkérdezték,hogy ez mi?Élvezettel meséltem nekik a történelemről és,hogy miként szerepel az ő nemzetük neve a káromkodási készletünkben(de ha jól tudom,nemcsak a magyarokéban)...direkt utánanéztem most is a neten,hogy jót mondtam-e és igen,de találtam egy nagyon elmés írást(csucsuka.blog.hu),amit megosztanék veletek is,íme a fejtágítás:
A "Húzz a francba" jelentése ugyanis: mérhetetlen kínok közt szenvedve dögöljél meg. Az értelmetlennek ható "franc" ti. az ún. francia kórra utal. Ami nem más mint a szifilisz (vérbaj; nápolyi betegség stb.) Ez a betegség a szólás keletkezése előtt nem sokkal került át a virgonc (főleg spanyol és francia) tengerészek jóvoltából Amerikából Európába. Mivel az európai ember szervezete teljesen készületlen volt a szifilisszel szemben (akár az indiánoké a náthára: valamit valamiért), az akkor még* valósággal szétrombolta az embert.
A szeméremtesten kezdődő karfiolszerű gennyes hólyagok végül elborították az egész testet, melynek tulajdonosa addigra már ideggörcsökkel kínlódott, a fájdalomtól bekattant: végül testileg-lelkileg szétzabálta ez a féreg: a "franc", igen, az.*a 17. századtól kezdve az emberek aztán fokozatosan hozzászocializálódtak a vérbajhoz. Így az a 20. századra már egy nagyon lassú lefolyású betegséggé vált ugyebár, amellyel egész jól el lehetett éldegélni. Jó, a tököd végül az évek alatt egy karfiollá burjánzott, de évtizedekig tartotta magát a beteg.
Azért mégis vidáman zárnám ezt a bejegyzést,egy képpel az oviból,az egyik közös művel,amin az én kezem nyoma is rajt van:) :
Majdnem elfelejtettem:nem kell sajnálni a kisembereket,hogy feleszem előlük a kaját a menzán,mondjuk dupla adag zöldséget veszek mindig,de mást sem hallani ezektől,hogy je n'aime pas ca brühühü(zsö nempá szá),azaz nem szeretem brühühü...annyi kaját öntünk a szemétbe...ezek meg csoda,hogy nem halnak éhen naponta...jó mondjuk az uzsiig kihúzzák,amikor lekváros kenyeret vagy nutellás gofrit kapnak...azt persze j'aime(zsem) bien - nagyon szeretem.Mi is ennyire finnyás kis "dögök" voltunk?:)
2009. november 5., csütörtök
c'est pas grave...
Szü pá gráv,de inkább sze pá gráv,ki-ki ahogy mondja,de akárhányszor hallom,kicsit elönt az ideg...a jelentése nem lenne idegölő,mert annyit tesz:nem fontos.De amilyen szituációkban ezt ki tudják mondani...ma pl. kedves kis mentorom megint jött az "írjál egy fogalmazást" dologgal,mikor épp csináltam a kis táblázatomat az igeragozásról...Illetve először nem is fogalmazás kellett neki,hanem 1-2 magyar weboldal kulcsmondatainak a kiírása egy dosszié alkotásához,mert ha nincs dosszié,akkor nincs pénz az EU-tól.Ok szépen fordítgattam,de aztán jött az,hogy írj szép mondatokat blablabla...aztán röhögött,mikor látta a ragozást,mert én hülye a vouloir igét -ir végű igeként ragoztam,de szólt,hogy azt nem úgy kell,mert a kiejtésben ez vuloáhr...mondtam,hogyha talán hagynál tanulni,akkor nem lennének ilyen problémák.Erre a válasz : c'est pas grave.Az nem fontos?Emlékszem a magyarországi képzésen mondták,hogy a spanyol srác első mondata,amit megtanult:nyílik már a pofonosláda.Hát ja,érzem.Annyira jó,hogy a héten most 3 napot nem töltöttünk együtt:)Így utólag nagyon értékelem ezeket a napokat,holott hulla fáradtan estem haza minden este.Amúgy tombol a H1N1(ás á en á:),a fél ovi hiányzott tegnap és Julie béjb se jött ma dolgozni.Én még jól vagyok,tuti a ginseng tea,meg a sok zöldség,mert itt viszonylag reform a menza konyhája.Holnap elkérem majd a fényképezőgépet az egyesülettől és csinálok pár képet a házról,az utcáról stb,plusz felrakok egy képet az egyik ovis alkotásról.Sokkal több program van itt,mint az otthoni ovikban.Minden nap délelőtt van egy 20 perces beszélgetés,ismeretterjesztés,tegnap pl 3 fényképet mutattunk a kicsiknek egy feketebőrű,egy kínai meg egy indiai gyerekről és a rasszokat veséztük ki.Minden nap van festés,gyurma,mösziö és mádám pátát(krumpliúr és krumplinéni:) csinálás vagy ragasztás,vagdosás stb. stb. A dudari ovi ugyan sokkal nagyobb és szebb,mint ez,de ott nem volt ennyi program.Legalábbis nem emlékszem,hogy ilyen sok közös munka lett volna.Van egy cigány kislány,Ellie,akit nagyon bírok,de olyan mocskos szája van,hogy a többi önkéntes sokszor rászól és utána elmagyarázzák nekem is,hogy mi volt.Amúgy Anne Vero,az egyik főóvónő tegnap felajánlotta,hogy elvisz a Loire - völgybe,na vajon miért?Mert látnom kell,mert csodálatos,mert ez Franciaország egyik legszebb tája:)Jupppiiiiii!!!!
2009. november 1., vasárnap
mert kell a kommersz...
Itt van egy link,amivel le lehet szedni egy aranyos karácsonyfát a számítógép asztalra és a karácsonyfa alatt megy a visszaszámlálás dec. 24-ig...áh gáz tudom,de kell ennyi,ha már itt havat nem fogok látni,nem is igazi anélkül a buli...úgyhogy ki kell élnem ebben a visszaszámlálóban meg valószínűleg 1000 giccses vacakban ezt a traumát.
http://rapidshare.com/files/161483768/ChristmasTree15.exe
Ha Julien elmegy egy olyan vacsorára,amire őt csak azért hívták,hogy engem vigyen,de én nem megyek,mert tuti nem végzünk egyhamar és nekem holnap korán kell kelni....az gáz?
El is felejtettem írni,hogy mondta Julien nagybátyja,hogy az angolok a franciákat békáknak hívják,mert esznek békát...én meg simán rávágtam,hogy mi meg csigazabálóknak hívjuk őket,választhat:)Nagyon jó fej a pasi,azt is mondta,hogy legközelebb mi megyünk hozzá vacsorára...sziporkázok ezerrel:)
http://rapidshare.com/files/161483768/ChristmasTree15.exe
Ha Julien elmegy egy olyan vacsorára,amire őt csak azért hívták,hogy engem vigyen,de én nem megyek,mert tuti nem végzünk egyhamar és nekem holnap korán kell kelni....az gáz?
El is felejtettem írni,hogy mondta Julien nagybátyja,hogy az angolok a franciákat békáknak hívják,mert esznek békát...én meg simán rávágtam,hogy mi meg csigazabálóknak hívjuk őket,választhat:)Nagyon jó fej a pasi,azt is mondta,hogy legközelebb mi megyünk hozzá vacsorára...sziporkázok ezerrel:)
Mo. & Fro. újra
Ahogy közeledett a hazaút,úgy lettem én is egyre izgatottabb...előtte különösen nem érdekelt,hogy megyek vagy nem,voltam már többet távol,de Németországban már nagyon vártam,hogy na mindjárt,minnyá...eljött az a hétfő is és egy repülőút és Gilles újabb ámokfutó vezetése után végül hazaértem.Tképp nem állt másból az otthonlét,mint körbejárni a rokonokat.Úgyhogy jó is volt meg olyan semmilyen is,mert kevés volt az idő...nem panaszkodok,mert így is mindent ők fizettek,pedig semmi ilyen nincs a szerződésben...
Persze full nem vágják a repülőjegy mibenlétét...nem vagyok szakértő,de csak-csak megnézem,hogy a kézipoggyásznál van-e limit vagy nincs.Hannovernél fel kellett adnunk a bőröndöket,mert 6 kg a limit...és mivel helyszínen kellett intézni még drágább is volt...visszafele meg azt mondták,hogy úgy foglaltak,hogy csak feladott csomag...namost ennél a cégnél ilyen nincs,mert szabadon fel lehet vinni bármit,ott méretlimit van csak,súlykorlátozás nincs.Szóval valami perverz élvezet lehet abban,hogy így dobálják ki a pénzt az ablakon vagy szimplán a felületesség...elég drága felületesség.
Mindegy is,megérkeztünk,home sweet home blabla.
Julien mondta,hogy most van szünet az iskolában,de az oviban nincs,így több gyerek van az oviban és mehetnék segíteni.Oh de szeretem én a plusz melót.Más önkéntesek voltak ott,mint akikkel én szerdánként figyelek a kölykökre és frankón beleestem az egyik srácba.Najó nem,de az alaphangulatom megemelkedett:)Egy új projekt az életemben:)
Bár tervezem egy nyálas email megírását,nyilvánosan is szeretném megköszönni középiskolai tanáraimnak,hogy annyi akkor feleslegesnek tűnő dolgot tanítottak...a franciákról is.Itt folyamat lenyűgözök mindenkit azzal,hogy megkérdeznek vmit a történelemből vagy az irodalomból,hogy ismerem-e és kinyögök egy ja-t meg egy kulcsmondatot az emberrel,eseménnyel kapcsolatban és ezek ámuldoznak.Tegnap este itt volt Julien nagybátyja,aki egyetemi tanár vmi gazdasági suliban és teljesen odavolt és felhívta a lányát telefonon,hogy megkérdezze tőle is,hogy ismeri az adott dolgokat és a csaj csomó mindenre nemet mondott...erre mondta azt,amit már Julientől is hallottam,hogy többet tudok a francia kultúráról,mint a franciák...ja és a pasi elkezdett kis tradíciókat mesélni,meghogy minden máshogy van É-on és D-en,illetve van Franciaország és van Marseilles.Aztán felgyulladt a kislámpa a fejében,hogy huu neked látnod kell Marseilles-t,elviszünk,mikor érsz rá?Khmm...emberek!Tanuljatok,olvassatok sokat!Soha nem lehet tudni,mikor jön jól...most már nemcsak Párizsba megyek színházazni,hanem átutaztatnak az egész országon,hogy megmutassák,hogy mi a helyzet náluk... huuu és veszek egy olyan kis masinát,amivel tegnap ettünk.az a lényeg,hogy vannak kis lapátok,arra ráteszel egy vastag szelet sajtot és azt betolod ebbe az izébe,a sajt folyóssá olvad,ezalatt fogsz egy főtt krumplit és szétnyomod,meg fogsz felvágottat is...ha a sajt már kellően olvadt,akkor leöntöd vele a krumplit és bonápetííííí.Nem nagy etwas,de 6-8an köré lehet ülni , szerintem egy társaságnak ez tök jó kaja,no macera,de jóllaksz és az ízélmény is megvan.
Persze full nem vágják a repülőjegy mibenlétét...nem vagyok szakértő,de csak-csak megnézem,hogy a kézipoggyásznál van-e limit vagy nincs.Hannovernél fel kellett adnunk a bőröndöket,mert 6 kg a limit...és mivel helyszínen kellett intézni még drágább is volt...visszafele meg azt mondták,hogy úgy foglaltak,hogy csak feladott csomag...namost ennél a cégnél ilyen nincs,mert szabadon fel lehet vinni bármit,ott méretlimit van csak,súlykorlátozás nincs.Szóval valami perverz élvezet lehet abban,hogy így dobálják ki a pénzt az ablakon vagy szimplán a felületesség...elég drága felületesség.
Mindegy is,megérkeztünk,home sweet home blabla.
Julien mondta,hogy most van szünet az iskolában,de az oviban nincs,így több gyerek van az oviban és mehetnék segíteni.Oh de szeretem én a plusz melót.Más önkéntesek voltak ott,mint akikkel én szerdánként figyelek a kölykökre és frankón beleestem az egyik srácba.Najó nem,de az alaphangulatom megemelkedett:)Egy új projekt az életemben:)
Bár tervezem egy nyálas email megírását,nyilvánosan is szeretném megköszönni középiskolai tanáraimnak,hogy annyi akkor feleslegesnek tűnő dolgot tanítottak...a franciákról is.Itt folyamat lenyűgözök mindenkit azzal,hogy megkérdeznek vmit a történelemből vagy az irodalomból,hogy ismerem-e és kinyögök egy ja-t meg egy kulcsmondatot az emberrel,eseménnyel kapcsolatban és ezek ámuldoznak.Tegnap este itt volt Julien nagybátyja,aki egyetemi tanár vmi gazdasági suliban és teljesen odavolt és felhívta a lányát telefonon,hogy megkérdezze tőle is,hogy ismeri az adott dolgokat és a csaj csomó mindenre nemet mondott...erre mondta azt,amit már Julientől is hallottam,hogy többet tudok a francia kultúráról,mint a franciák...ja és a pasi elkezdett kis tradíciókat mesélni,meghogy minden máshogy van É-on és D-en,illetve van Franciaország és van Marseilles.Aztán felgyulladt a kislámpa a fejében,hogy huu neked látnod kell Marseilles-t,elviszünk,mikor érsz rá?Khmm...emberek!Tanuljatok,olvassatok sokat!Soha nem lehet tudni,mikor jön jól...most már nemcsak Párizsba megyek színházazni,hanem átutaztatnak az egész országon,hogy megmutassák,hogy mi a helyzet náluk... huuu és veszek egy olyan kis masinát,amivel tegnap ettünk.az a lényeg,hogy vannak kis lapátok,arra ráteszel egy vastag szelet sajtot és azt betolod ebbe az izébe,a sajt folyóssá olvad,ezalatt fogsz egy főtt krumplit és szétnyomod,meg fogsz felvágottat is...ha a sajt már kellően olvadt,akkor leöntöd vele a krumplit és bonápetííííí.Nem nagy etwas,de 6-8an köré lehet ülni , szerintem egy társaságnak ez tök jó kaja,no macera,de jóllaksz és az ízélmény is megvan.
a vacsora, a sajt és Németország...
A szuper-interkulturális vacsora nagyon jól sikerült,az aranygaluska is siker volt,bár csak 2. nekifutásra sikerült,mert először elnéztem a mértékegységeket...hát ezért járok én olyan suliba,ahol nem sok a matek:)Állati francia előételeket gyártottunk és ettünk sok-sok mojitoval és borral,viszek is haza minden receptet és boldogítom majd a családot:)Az indiai kaja nem volt rossz,de nekem a kesudiós csirke nem volt egy kulináris élmény.Na nem baj,mert jót kaptunk,jól laktunk,de még pont maradt hely egy kis vacsora utáni bornak.Komolyan mondom,akkora türelem és tolerancia lehet a szomszédokban,ami számomra felfoghatatlan...üvöltött a zene nyitott ajtónál és egyszer sem jöttek át,hogy vegyük kicsit halkabbra,pedig nem is hétvége volt,hanem másnap mindenkire húzos munkanap várt.
Najó én délelőtt elmentem egy naaaagy vásárba Jacquelin-nal...vásár,vásár itt is kiabálnak,mint otthon,csak annyit,hogy ott döntöttem el egy hatalmas sajtpult előtt,hogy egyszer úgyis végigkóstolok minden sajtot,ha beledöglök is.Bár már akkor nagyon hiányzott az otthoni kevésbé karakteres ízű trappista,de kell az élmény:)Mellesleg az ovi menzáján egyszer hoztak egy sajtot,ami natúr volt,de az meg túúúl natúr,semmi íze nem volt.Nagyon örültem annak is,mikor rátaláltam a medvesajt itteni alternatívájára a helyi 8tól 8ig("huit á huit"/üit á üit) boltban (déltől 2ig természetesen ők is megtartják az ebédszünetet,mint mindenki),legalább sajtos sajttekercset tudok majd csinálni,mert ez már régi álmom volt és először azt hittem,itt nincs ilyen medvesajtszerű készítmény(már nem akartam több sajtot írni:).
A délután az elment tanulással,szervezéssel meg takarítással és este pedig mentem Jacquelinnal főzni,hogy a francia konyhát is megismerjem.Naggyon jó dolgok voltak,el sem tudtam volna képzelni,hogy a krumpli meg a tök megfőzve és összeturmixolva jó is lehet.A második az annyira nem volt ismeretlen,mert filézett kacsa volt krumplipürével,DE az a szósz...azt is viszem haza:)A desszert meg vmi almás-fahéjas finomság volt.Ezek totál egyszerűen elkészíthető ételek,mégis úgy éreztük,mintha valami különleges menüt ettünk volna végig.Ha érdekelnek a receptek,akkor majd bepötyögöm azokat is.
Másnap délben indultunk Süpplingenbe,12 óra alatt ott is voltunk...amikor Gilles vezetett,mindenki összetette két kezét,mert elég agresszíven és figyelmetlenül vezet,sokszor simán hátranézett hozzánk és úgy felejtette a fejét pl.Mindegy éjfél után nem sokkal oda is értünk,megvolt a sörös köszöntés,aztán aludtunk.Nagyon örültem pár embernek,hogy újra láthatom őket és a Tina&Jens duo(akiknél aludtam) elvittek egy születésnapos családi vacsorára Tina szüleihez.Rájöttem,hogy nem felejtettem el még sok dolgot németből,úgyhogy most arra is ráhajtok(frissítem) a francia,angol(és magyar) mellett.Igen a magyart szebben kell használnom,Anyukám mondta,hogy magyartalan a blog,mert össze-vissza vannak a szavak.Mondtam neki,hogy ragad a francia lustaság,mert náluk igazából nincs főszabály arra,hogy hova rakd a szavakat.De azért igyekszem odafigyelni.Szóval varázsütésre(szülők aurája vagy valami hasonló) hirtelen elkezdtem beszélni németül és csak ritkán kellett angolra váltanom,amikor nem tudtam valamit.Volt ott egy brazil cserediák is,akit valamelyik rokon hozott magával,vele angolul beszélgettem,mert kezdő szinten van a némettel.Mindenesetre a família örült,hogy szegény lány nem csak ül ott,hanem találtak neki játszópajtást:)Én meg megtanultam,hogy Paulo Coelho nevét nem úgy kell mondani,hogy koelhóóó,hanem koejjjo...apróság,de nekem fontos,mert szeretem a könyveit.Amúgy valami lehet ebben a "sokat gondolsz rá,bevonzod az életedbe" dologban,mert még Noyantban mondtam,hogy ha hazamegyek kacsát szeretnék enni,mert azt itt nem sokszor csinálnak,erre másnap este Jacquelinnal azt ettük és Németországban is a megbeszélés utáni naaagy ebédnél is azt kaptuk.Szeretnék egy Ferrarit,szeretnék egy Ferrarit...
Najó én délelőtt elmentem egy naaaagy vásárba Jacquelin-nal...vásár,vásár itt is kiabálnak,mint otthon,csak annyit,hogy ott döntöttem el egy hatalmas sajtpult előtt,hogy egyszer úgyis végigkóstolok minden sajtot,ha beledöglök is.Bár már akkor nagyon hiányzott az otthoni kevésbé karakteres ízű trappista,de kell az élmény:)Mellesleg az ovi menzáján egyszer hoztak egy sajtot,ami natúr volt,de az meg túúúl natúr,semmi íze nem volt.Nagyon örültem annak is,mikor rátaláltam a medvesajt itteni alternatívájára a helyi 8tól 8ig("huit á huit"/üit á üit) boltban (déltől 2ig természetesen ők is megtartják az ebédszünetet,mint mindenki),legalább sajtos sajttekercset tudok majd csinálni,mert ez már régi álmom volt és először azt hittem,itt nincs ilyen medvesajtszerű készítmény(már nem akartam több sajtot írni:).
A délután az elment tanulással,szervezéssel meg takarítással és este pedig mentem Jacquelinnal főzni,hogy a francia konyhát is megismerjem.Naggyon jó dolgok voltak,el sem tudtam volna képzelni,hogy a krumpli meg a tök megfőzve és összeturmixolva jó is lehet.A második az annyira nem volt ismeretlen,mert filézett kacsa volt krumplipürével,DE az a szósz...azt is viszem haza:)A desszert meg vmi almás-fahéjas finomság volt.Ezek totál egyszerűen elkészíthető ételek,mégis úgy éreztük,mintha valami különleges menüt ettünk volna végig.Ha érdekelnek a receptek,akkor majd bepötyögöm azokat is.
Másnap délben indultunk Süpplingenbe,12 óra alatt ott is voltunk...amikor Gilles vezetett,mindenki összetette két kezét,mert elég agresszíven és figyelmetlenül vezet,sokszor simán hátranézett hozzánk és úgy felejtette a fejét pl.Mindegy éjfél után nem sokkal oda is értünk,megvolt a sörös köszöntés,aztán aludtunk.Nagyon örültem pár embernek,hogy újra láthatom őket és a Tina&Jens duo(akiknél aludtam) elvittek egy születésnapos családi vacsorára Tina szüleihez.Rájöttem,hogy nem felejtettem el még sok dolgot németből,úgyhogy most arra is ráhajtok(frissítem) a francia,angol(és magyar) mellett.Igen a magyart szebben kell használnom,Anyukám mondta,hogy magyartalan a blog,mert össze-vissza vannak a szavak.Mondtam neki,hogy ragad a francia lustaság,mert náluk igazából nincs főszabály arra,hogy hova rakd a szavakat.De azért igyekszem odafigyelni.Szóval varázsütésre(szülők aurája vagy valami hasonló) hirtelen elkezdtem beszélni németül és csak ritkán kellett angolra váltanom,amikor nem tudtam valamit.Volt ott egy brazil cserediák is,akit valamelyik rokon hozott magával,vele angolul beszélgettem,mert kezdő szinten van a némettel.Mindenesetre a família örült,hogy szegény lány nem csak ül ott,hanem találtak neki játszópajtást:)Én meg megtanultam,hogy Paulo Coelho nevét nem úgy kell mondani,hogy koelhóóó,hanem koejjjo...apróság,de nekem fontos,mert szeretem a könyveit.Amúgy valami lehet ebben a "sokat gondolsz rá,bevonzod az életedbe" dologban,mert még Noyantban mondtam,hogy ha hazamegyek kacsát szeretnék enni,mert azt itt nem sokszor csinálnak,erre másnap este Jacquelinnal azt ettük és Németországban is a megbeszélés utáni naaagy ebédnél is azt kaptuk.Szeretnék egy Ferrarit,szeretnék egy Ferrarit...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)