haladok,haladok...

Tegnap volt egy értékelő találkozó,amin részt vett tulajdonképpen mindenki,aki velem valamilyen tevékenységet már folytatott,illetve 1-2 személy,akik csak főnökök főnökei stb. Megint jött az a hihetetlenül idegesítő kérdésáradat,hogy mit szeretek,mit nem,kiről mit gondolok stb.Namost az ilyen dolgokra nagyközönség előtt ki szokott őszintén válaszolni?Ok,meg vagyok elégedve blablabla,de azért azt hadd tartsam már meg magamnak,hogy mit gondolok a lakótársamról pl.,főleg,hogy a véleményem naponta változik,hol jobb,hol nem.Persze gondoltam,hogy ez lesz,így összeszedtem pár gondolatot,így legalább elkerülhettem a gáz kérdéseket.Elmondtam mindent,aztán nagy csend...mindenki csak nézett,csodálkozott,hogy milyen jól megy már a francia,ragozással meg mindennel együtt...megbeszélték,hogy már most beraknak abba a programba,amire csak februárban akartak,mert azt gondolták,hogy csak addigra jutok el erre a szintre:)Juppppppi!!!!!

Aztán a polgármester felesége elkezdte ecsetelni,hogy mit csodálkoznak,ő tudta,hogy ez van,mert hétfőnként a nyelvóra keretében már végigcsevegtük a délutánt tea meg keksz mellett.Kaptam tőle ajándékba egy Victor Hugo kötetet,mert áradoztam,hogy mennyire szeretem Victor Hugo-t már olvastam is egy verset belőle,amit magyarul már jól ismertem,de így is kicsit nehéz volt,mert a régies nyelv az itt is olyan...DE!Megtanultam egy új igeidőt a versből!!!!!!Az előidejű múltidőt,hogy csesszék meg a franciák...mert ha azt mondom pl.,hogy "megtanultam,azután felmondtam az anyagot"-a megtanultam az egy múlt múlt igeidő,a felmondtam pedig a normális múlt...illetve nem,mert időtartam,míg felmondom,azaz nem rendes múlt,hanem folyamatos múltidő...háhh.Mindegy,mert először mosolyogtak a többiek,hogy mit akarok még Victor Hugoval,de jött a megbeszélés,ahol csillogtattam az összes igeidőt,amit eddig tudok és kérdezték,hogy ugyan lányom a plus-que-parfait-t meg honnan tudod és akkor mondtam,hogy hát a vers,ami miatt beszóltak néhányan...most ettől nem vagyok büszke magamra,mert így is mehetne jobban is azért a nyelv,tudom,de ha nulla tudással akarok verset olvasni,akkor is hadd olvassak,mert na...1000x többet ér,ha lefordítok egy szöveget,akár egy vers,akár egy cikk,mint Julien hülye feladatai,hogy írjál fogalmazást erről meg erről(akkor még nulla nyelvtudással).Hát először talán látnom kellene,hogy mi fán terem a nyelvtan,meg pár alapszó,aztán a gyakorlat,nem????

Mindenesetre újra elindult egyfajta harc az középkorú és az idősebb hölgyek körében,hogy kivel milyen programot csináljak,mert drága Arlette(a polgármesterné) tényleg vagy 10 percen keresztül ecsetelte,hogy te jó ég a franciák többsége azt se tudja,mi az "A nevető ember"(V.H.) én meg olvastam és hogy milyen jó könyvet ajánlottam neki a jelenkori irodalomból és huuu blablabla.Pedig egyáltalán nem vagyok egy könyvmoly,csupán elolvastam mindent,amit a középsuliban kellett volna,de kihagytam,plusz amiket felírtam,amit az irodalomtanárom ajánlott+néhány jelenkori művet.Megjegyzem "A nevető ember"-nek immáron 3adszor állok neki végigolvasni,mert IMÁDOM.Az én beteg elmémnek kellően beteg könyv:)

Ami viszont elég szomorú,hogy néhány könyvet úgy elfelejtettem,ahogy van...Szent péter esernyője vagy a Beszterce ostroma pl... tudom,hogy olvastam őket,de egy nevet vagy egy mozzanatot nem tudnék belőlük mondani.Tényleg kiábrándító tény ez,legalábbis nekem az...